A Random Shooting Day művészeti vezetője. A szakmám szerelmese lassan harminc éve, soha nem állok meg és ez a projekt is egy ilyen kezdeményezés!
Nyolc éve egy mélyrepülésszerű változás jött az életemben és emiatt elvonultam egy hétvégére, mindenkivel megszakítva a kapcsolatot és átgondoltam az életem, hogy mi jó és mi rossz benne, mi van meg, és mi az, ami hiányzik. Arra jöttem rá, hogy egy mázlista vagyok, mert a munkám a hobbim és minden nagyon jó, amit hétköznap csinálok, ’jófej’ vendégkörrel, de egy dolog mégis nagyon hiányzott, az alkotás, a kreatív énem megélése. Így arra jutottam, hogy létrehozok egy csoportot azokból a szakmabeliekből, akik szintén erre vágynak. Szerettem volna ennek egy rendszert, és eszembe jutott két barátom már régóta működő zenei projektje, a Random Trip. Minden kedden összejönnek zenészek és random zenélnek és ebből mindig valami csoda születik.
Szóval, az én ötletem erre épült fel! Mi minden csütörtökön fotózunk és minden teljesen random. Ez egy zárt csoport lett csak szakmabeliekkel: kétszázan vagyunk benne: sminkesek, stylistok, fotósok, modellügynökségek. Minden csütörtökön elkészül egy fotósorozat úgy, hogy szinte mindig más csapat jön össze hétről hétre. Ez egy picit össze is hozza a szakmát. Az volt a célom ezzel, hogy a szakmabeliek egymással találkozzanak, megismerjék egymást és közösen alkossanak. Mindenki önként jön teljesen ingyen, a szakma szeretete, és persze a portfólió építése miatt. A projekt mottója: Nem a divatot, hanem álmokat követünk!
Az első ötven fotósorozat után úgy gondoltam, hogy ez nem veszhet el csak úgy a virtuális világban, ezért kitaláltam, hogy csináljunk egy kiállítást, és a képek eladásával egy arra rászoruló alapítványt támogassunk. A vendégeim szinte egy emberként mellém álltak és segítettek mindenben, hogy ez minőségien létrejöjjön. Csodaeste volt, megvették az összes képet másfél óra alatt. Hihetetlenül jó érzés volt látni, hogy sorban álltak az emberek a képekért! Majdnem fél millió forint jött össze, amivel a Suhanj alapítvány Down-kóros, végtaghiányos és mozgássérült gyerekek két hónapnyi úszásprogramját támogattuk.
A következő években is megtartottuk a kiállításokat, minden évben egy másik rászoruló alapítványnak és egyesületnek, állatmenhelynek segítettünk: a Fábián Juli Emlékalapítványnak, a Trauma Ambulancia Egyesületnek, a Magyar Hospice Háznak, a Rejtett Kincsek Down Egyesületnek, a PAF Alapítványnak és a Cseperedő Alapítványnak. 2024-ben pedig ennek a könyvnek a létrejöttéért gyűjtöttünk.
Az elmúlt nyolc évben háromszáz projekt valósult meg, és a kezdeményezés mellé, helyesebben mondva a kamera elé sokszor ismert és népszerű művészek is álltak.
